Sulikezdés, születésnap - 2023. szeptember
Mivel főállású tanár vagyok immár 38 éve, a szeptemberem az iskolakezdésről szól. Ezt nem mindig egyforma lelkesedéssel várom, hiszem jobban élvezem a nyarat, a szabadságot. Ám, pár hét után természtessé válik, hogy a csöngőszó határozza meg a napomat. Először be szoktam rekedni, de aztán megszokom, hogy emelt hangon kell beszélnem. A tanmenetírás, a szülői értekezlet megtartása és az egyéb iskolakezdéssel kapcsolatos teendők rendesen lekötnek ilyenkor. Ehhez jön hozzá, hogy a hónap közepén van a születésnapon, ami engem egyfajta számadásra késztet mindig. Ez se mindig kellemes. Most kerek évfordulót ünnepeltem, ami kimondva számomra is ijesztő. 60! A lányom azt mondta, ez is csak egy szám! Ez igaz, de én tudom azt is, hogy mi van mögötte. Ha végignézem az elmúlt évtizedeimet és összegzem az akkor történteket, akkor a következő a helyzet:
- A 20-as évem elég kaotikusak voltak, egy válás, egy diploma, egy csomó útkeresés, aztán a végére lenyugodtam, mert jött egy újabb házasság (ezt már 34 éve tart) és két gyermek születése.
- A 30-as éveimmel teljesen elégedett voltam, újra tanítottam a GYED után, Bolyai János Gimnáziumban és a Kandó Kálmán (akkor még) Szakközépiskola művészeti tagozatán párhuzamosan, közben egy második diploma a Magyar Iparművésztei Egyetemen (MOME).
- A 40-es éveimre nem szívesen emlékszem vissza, bár csak kb. másfél év volt, ami tényleg szörnyű volt, de valahogy az maradt bennem, hogy szenvedtem. Elegem lett a tanításból, kiégtem, pedig voltak sikereim. Elért az ún. életközepi válság, a gyerekeim felnőttek, éppen a házasságomban is gondok voltak és mindehhez egészségügyi panaszaim is voltak. De minden jó, ha a vége jó! Az iskolai dolgaimból visszavettem, helyette az alkotásra tettem a hangsúlyt és elkezdtem készülni az első caminómra. Helyre állt a kapcsolatom és az egészségem is
- Az 50-es éveim igazán aktívan teltek. Már csak egy iskolában tanítok, így több a szabadidőm. Sok helyre eljutottam, sokat alkottam, új képzésbe kezdtem (művészetterápia). Jobb állapotban vagyok testileg és lelkileg is, mint egy évtizede.
És most kíváncsian várom, hogy mit hoz nekem ez az évtized. A születésnapom ünneplése jól sikerült, több mint egy hétig tartott. Sőt, ha az augusztusi önálló kiállításomat is beleveszem, akkor több mint egy hónapig. A családommal is ünnepeltem, a vállalkozónőkkel, a férjemmel, a tanítványaimmal és a barátnőimmel is.
Mészáros Marianna képzőművész és művésztanár vagyok. Az életemet a művészet tölti ki, vagy alkotóként, vagy befogadóként, vagy oktatóként. Ez a munkám, a hivatásom és a hobbim is. Az ART Brigád eredetileg egy családi vállalkozás volt, de ma már inkább egy egyszemélyes vállalkozás. Főállású tanárként, mellékfoglalkozásként viszem ezt a vállalkozást, ami a szívügyem.
